Ha egyszerű, intuitív módon akarjuk megközelíteni azt, hogy mit is jelent az ápolói tevékenység minősége, vegyünk egy példát az ellátás területéről. Az ápolói tevékenység alapvetően két részre osztható: az ellátás technikai és interperszonális oldalára. A tevékenység technikai része az az orvosi, illetve egyéb egészségügyi diszciplínák technológiai és tudományos ismereteinek az alkalmazása az ellátás folyamán, valamely felmerülő egyéni egészségprobléma kezelésére, gyógyítására. Ezzel szemben a tevékenység interperszonális része az egy fizikai és verbális kapcsolat, mely a páciens és az ápoló között van. Magától értetődő, hogy az interperszonális kapcsolatok kihatnak a tevékenység technikai oldalának természetére, sikerére, ahogyan azt több kutatás is bizonyítja. Az ápolás minősége lényeges eleme a betegellátás egészére vonatkozó minőségbiztosításnak. Napjainkban az ápolók kizárólag úgy tudnak megfelelni a feléjük támasztott, egyre emelkedő követelményeknek, ha magas szintű naprakész tudással és megfelelő minőségszemlélettel rendelkeznek. Az ápolással szemben támasztott folyamatosan növekvő igények elősegítik a minőségfejlesztésre irányuló ápolói törekvéseket. Ez azonban kizárólag kritikus, rendszeres, objektív értékelés révén valósulhat meg, melynek célja a hiányosságok, eltérések, gyenge pontok beazono-sítása. Az értékelést olyan adekvát intézkedés kell, hogy kövesse, ami a korrekciót lehetővé téve megszűnteti a hibás teljesítést. Egy egészségügyi szolgáltatást végző szervezet minőségügyének, így az ápolók tevékenységének központi helyét a páciensek igényei és szükségletei kell, hogy elfoglalják. Vagyis az ápolók a mindennapi munkájuk során a betegek szükségletenek lehető legteljesebb kielégítése révén tudnak a szolgáltatás minőségén emelni. Nagyon fontos, hogy napjainkban az ápolói szakma a figyelem középpontjába került, új „szemüvegen” keresztül ítélik meg azt, azaz nem csupán speciális segítő funkció többé, ami válaszul szolgál a páciens biológiai, pszichológiai és szociális szükségleteire. Ma az ápolóknak amellett, hogy immár önálló diszciplinaként vannak jelen az egészségügyi ellátásban, annak szervezésében, kivitelezésében, döntő szerepük van a kiadások irányításában is. Az ápolási folyamat révén önállóan határozza meg a páciensek specifikus szükségletenek kielégítését: a szolgáltatás terminusaiban, szintjében, a személyzet számában és az erőforrások felhasználásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése